Spanyolországról amit érdemes tudni...

A Spanyol Királyság független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel). A spanyol szárazföld délről és keletről a Földközi-tengerrel (amelyben az országhoz tartozó Baleár-szigetek fekszenek), északról a Vizcayai-öböllel és nyugatról az Atlanti-óceánnal határtos. A szárazföldön Portugáliával, Franciaországgal, Andorrával, Gibraltárral és Marokkóval határos. Spanyolország a legnagyobb a három független államból, amelyek az Ibériai-félszigeten fekszenek.

                                           Spanyolország címere

Spanyolország földrajzi fekvése

Spanyolország az Ibériai félszigeten fekszik, északon Franciaország és a Vizcayai öböl, nyugaton Portugália, délen a Cadizi öböl határolja, majd Gibraltár után a Pireneusokig a Földközi tenger mossa partjait. Az országhoz tartoznak még a Baleári szigetek (közismertebben: Ibiza, Mallorca) a Földközi tengerben, valamint a nyugat afrikai partokhoz (és a ráktérítőhöz) közeli Kanári szigetek.
Az éghajlat kellemes, a legmelegebb júliusban és augusztusban van, bár ilyenkor a forróság, - főleg a nagyvárosokban - elviselhetetlen. A tél nagyon csapadékos, az északi területeken eső, a hegyekben nagy mennyiségű hó hullik ilyenkor. A Mezetán 350 mm körüli a csapadék, erősen ingadozó hőmérséklettel. Az atlanti partvidék óceáni, kevéssé ingadozó mérsékelt hőmérséklettel, 1350 mm csapadékkal. A Pireneusokban magashegységi, az ország többi részén mediterrán éghajlat érvényesül.

Az országot északon a Pireneusok 3000 m fölé nyúló magashegysége zárja le, igen kevés átkelési lehetőséggel. Dél felé ezután Aragónia következik, az egyik legnagyobb folyó, az Ebró medencéjében, amit Kasztília hullámzó hegyei zárnak le. Ettől nyugatra Katalónia, a tengerparti Riviérát kis öblök tagolják, innen délre a partvidék tagolatlan. Galicia, Asturia és Vizcaya baszk tartományok északon az Atlanti óceán partján helyezkednek el. Az ország területének több, mint felét elfoglaló Mezeta fennsíkon ÉK-DNy irányban vízválasztó magasabb hegyláncok gyűrődtek fel kettéosztva Kasztíliát. Tovább délkeletre La Mancha száraz hullámos dombjai terülnek el. Délen Sierra Morénát követő Andalúziai alföld a legtermékenyebb és legsűrűbben lakott vidék. Folyói nagy esésűek, változékony vízjárásúak, nyáron - nem utolsósorban a fejlett öntözéses gazdálkodás miatt - helyenként kiszáradnak. Fő folyója a Cordobát és Sevillát érintő Guadalquivir hajózható. Északabbra a Guadiana Badajoznál átlép Portugáliába, mint ahogy feljebb a Tajo, majd a Duero is.
Legmagasabb pontja a kontinensen a Sierra Nevadában a Mulhacén 3478 m, de az országé Teneriffén a Pico de Teide 3718 m.

Kanári-szigetek

Afrika nyugati partjainál, az Atlanti óceán által körülvéve a 7 nagyobb és sok apró szigetből álló csoport igazi paradicsom. Természetesen elsősorban a tengeri fürdőzés üdülés miatt keresik fel. De a 3400 m feletti Teide vulkán már a hegymászóknak is kihívás (Gondoljuk meg: 0 m-ről indulva 3400 m szintkülönbség - ez legalább két nap felfelé). Az egzotikumot kedvelők járhatják a sivatagot - persze tevén.
A szigetek különböző pontjain mind a négy évszakot megtaláljuk. Északnyugaton és a zártabb magas völgyekben hűvösebb, őszies az időjárás, itt sok az eső, hiszen a magas hegyek itt fogják meg először az óceáni fellegeket. Teneriffe szigetének keleti lankái, párás virágos völgyei, gyönyörű kertjei a tavaszt idézik. Aki a Teide kráterébe kíván betekinteni, a jó bakancson kívül meleg ruhát, sapkát is örömmel vesz. De Teneriffe déli részén, Gran Canarián ízelítőt vehetünk a sivatagból, 45 fokos hőmérsékletből (a homok egy kicsit melegebb). Gran Canarián tevetúrát is szerveznek.
Tengerparti szállodákban - az elfogadható árutól az abszolút luxusig - nincs hiány. Ha lehet, ne július - augusztusban menjünk, az az angolok, németek szezonja - az ő pénztárcájukhoz mért árakkal. De decemberben, januárban is lehet fürödni. Azt azonban vegyük figyelembe, hogy az óceán hatalmas víztömegei a nyugati nyílt partokon nyáron se haladják meg a 22 °C-t. Persze eldugottabb keleti öblökben lehet több, cserében viszont télen is legalább 19 °C a víz.

Spanyol ételek

Egységes spanyol konyháról nem beszélhetünk, a Spanyolországban jellemző ételek földrajzi egységenként, és éghajlati övenként változnak, hiszen a múlt század elejéig a hatalmas távolságok, és földrajzi akadályok (hegyek, külön szigetek) miatt a kommunikáció nehézkes volt Spanyolország egyes tartományai között. Az ízeket továbbá Spanyolország rendkívül gazdag történelme is befolyásolja: a spanyol konyhának főleg római, mór, és zsidó gyökerei vannak. A mórok rendkívül nagy hatással voltak Spanyolországra, és néhány mór ételt még ma is fogyasztanak. Többek között a történelemnek köszönhető az is, hogy a disznó igen népszerű. Évszázadokon át ez a keresztény gyökerek, a "tiszta spanyol vér" kifejező eszköze volt, hiszen a muszlimok, és a zsidók nem ehetnek disznóhúst. Az Amerikából Európába behozott zöldségek először Spanyolországban jelentek meg, és ma a modern spanyol konyha elengedhetetlen összetevője a burgonya, a paradicsom, a paprika, és a bab. Főleg ezek a sajátosságok különböztetik meg a spanyol konyhát a többi mediterrán ország gasztronómiájától. Bár a spanyol konyha jellemzői területről területre változnak, bizonyos sajátosságok megegyeznek, és olyan nemzeti ételek is vannak, amelyeket az ország minden pontján fogyasztanak, és amelyeket alábbiakban bemutatunk.

A főzés egyik elengedhetetlen alapanyaga az olívaolaj, sokan ennek tulajdonítják, hogy Spanyolországban, és általában a mediterrán országokban sokkal nagyobb az átlagéletkor. Spanyolország a világ olívaolaj-termelésének 44 százalékát adja. A sáfrányt szintén gyakran felhasználják. Sok étel alapja a sofrito, amely fokhagymából, hagymából, valamint paradicsomból áll, és amelyet olívaolajban főznek meg. Szinte mindig bort (sherryt) kortyolgatnak a fogások mellé. Kenyeret szinte minden mellé esznek, és a nyári hónapokban salátát is szinte mindig fogyasztanak. A különböző különleges sajtok (juh-, tehén-, és kecskesajtok, gyakran mixelve is), és kolbászok is igen népszerűek, sok ételt pedig babból készítenek. Desszertnek általában tejtermékeket (népszerűek a pudingok, pl. a rizspuding - arroz con leche), vagy gyümölcsöt fogyasztanak, süteményeket, és tortát csak különleges alkalmakkor.

Spanyolország egyik fő nemzeti étele a paella, amely Valenciából származik. Fő összetevői a rizs, a sáfrány, és az olívaolaj, ezen kívül tengeri falatokkal, hússal, és zöldségekkel körítik. Serpenyőben készítik, sofrito-alappal.